A húsvéti hétvége nagyon kellemesen telt. Itthon volt az egész család. Se bölcsi, se munka. De ez egyben azt is jelentette, hogy varrásra nem nagyon volt lehetőségem, mert az nem éppen gyerekkel együtt végezhető tevékenység. Nem úgy, mint a székfelújítás!
Sógorom
szakács. Sőt! Mesterszakács. Pár éve átvette egy bejáratott étterem
vezetését és az volt az első ténykedéseinek egyike, hogy a berendezést,
bútorzatot kellemesebbre cserélte.
Ennek eredménye egy hangulatosabb étterem, számunkra pedig néhány igencsak viseltes, de teljesen ép szék lett.
Egy ideje rakosgattuk őket ide-oda, a teraszra terveztük őket, de valamiért (a vendéglátásokat kivéve) nem igazán használtuk őket. Éppen ezért körvonalazódott a fejemben, hogy valamit kezdeni kellene velük. Egy kis átalakítás, egy kis barkácsolás...
Először is, vásároltam szivacsot, hogy jó puha legyen az ülőke és csodaszép viaszosvásznakat (tudtátok, hogy ma már nagyon szépeket lehet
kapni?), amivel befedtem az ülőkét.
Amikor nekikezdtünk, a KicsiFiam
persze elsőként ugrott, hogy segítsen. Ezt jól ki is használtam: pl.
nagyon erősen fogta a széket, amíg lecsavaroztam az ülőkét, fogta a
hatalmas szivacs szélét, amíg kivágtam az ülőke méretű kört és nagyon
nézett, amikor tűzőgéppel összetűztem a viaszosvászon-szivacs-ülőke
"szendvicset". Azt hiszem, nélküle nem sikerült volna ennyi mindent megcsinálnom ;-)
 | |
| v.vászon+szivacs+ülőke |
 |
| tűzés |
 |
| kész ülőke alulról |
KicsiFiam aznap este csak egy új széken ülve volt hajlandó vacsorázni :-)
Te is csináltál már valamilyen bútorfelújítást? Elmeséled nekem? Megmutatod a képeket? ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése